Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


14. forduló: SZPA FC - Testvériség SE 2 - 2 (1 - 2)

2010.11.22

 

Jegyzőkönyv

A hazai pályán 4. legjobb teljesítményt nyújtó alakulat fogadta azt az éllovast, aki az idegenbeli teljesítmények alapján is az 1. helyet foglalta el a táblázaton. Ennek és a történelmi előzmények tükrében egy igen jó mérkőzésre volt kilátás, melyet gólokkal kellett/lehetett volna nyernünk, e helyett örülnünk kellett a döntetlennek is.

Sajátos jelleget kölcsönzött a mérkőzésnek a katari játékvezetői hármas, melynek sípszavára indult 90 perces útjára a labda. Meddő mezőnyfölényünket szórványos támadásaink és egy hatalmas, szabadrúgásból elért kapufa fémjelezte, ám a vezetést jelentő gól sem váratott magára sokáig. Ezt követően a vendég alakulat létszáma 10 főre csökkent és ekkor el is követtük azt a hibát, amit ilyenkor a leginkább nem lenne szabad: a játék képe és a vezetés birtokában elhittük, hogy 'megvan' a mérkőzés. Hála ellenfelünknek, hamar észhez térítettek bennünket, emberhátrányból gyakorlatilag néhány perc alatt gólelőnyt kovácsoltak, szerencsére elég időt hagyva még nekünk arra, hogy egy kicsit magunkhoz térjünk és a helyén próbáljuk meg kezelni a történéseket. Bár több alkalommal tesztelhettük még a vendégek hálóőrét, egyenlítésre ebben a játékrészben már nem került sor.

A második félidő egyértelmű feladata nemcsak az egyenlítés, hanem a mérkőzés megfordítása is volt. Ennek megfelelően szövögettük támadásainkat, melyek egyikéből szabályos gólt is értünk el, ám a sajátos szellemben ténykedő játékvezető - ha már az első félidőben ezt elmulasztotta - a gól megítélése helyett tizenegyeshez juttatott bennünket, melyet magabiztosan értékesítettünk is. És hogy ne csak az eredményben, hanem létszámban is kiegyenlített legyen a küzdelem, a mérkőzés derekán, egy második sárgalapos szabálytalanságot követően társulatunk létszáma is 10 főre csökkent. Az eredmény azonban nem változott, így mindkét csapat elégedetlenül hagyhatta el a játékteret.

Voltak, akik sérülésük miatt nem léphettek pályára, volt, aki sérülten is vállalta a játékot - ez már szinte hagyománnyá lett nálunk, hogy véletlenül sem tudunk kényszermegoldások nélkül pályára lépni. És ahogy az ilyenkor lenni szokott, minden esélyünk meglett volna a győzelemre, melyet ezúttal is elszalasztottunk. Amennyire komolyan vettük a mérkőzést az elején, az események kedvező alakulásának hatására annyira megnyugodtunk, hogy majdnem kikaptunk, pedig ellenfelünk játékában keresve sem lehetett megtalálni azokat az erényeket, melyek alapján hivatottak voltak a mezőnyt vezetni. Ha játékban nem is - két gólban, két veszélyes kapura lövésben és egy veszélyes szöglet utáni szituációban gyakorlatilag kimerültek -, durvaságban verhetetlenek voltak és korábbi tapasztalataink alapján lélekben készültünk is erre, mégsem tudtunk igazán jól játszani, bár láthatóan nem ez zavart bennünket. Mint mindennek, ennek a mérkőzésnek is megvan a maga tanulsága, a kérdés már csak az, hasznunkra tudjuk-e majd ezt a jövőben fordítani.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

jamborlaci@digkabel.hu

(Jámbor Laci, 2010.11.23 16:33)

Na helló mindenki!

Hát ami megtörtént megtörtént. A kedves nyugdíjas levelében egyetértek...részben. Én az agreszívitást inkább harciasságra cserélném, hiszem, hogy ebben is fogunk még fejlődni.Az nagy öröm volt nekem, hogy 'ezek' majdnem gutaütést kaptak mer' a Tesi' nem tott' győzni. Na kb. ez az ő szintjük, olyan amilyen a zászlójuk...a kedves nyugdíjas szavával élve csűrhe. Az egy pont is pont és én ennek örülök és örülni is fogok. Már ez elégtétel volt nekem. Továbbra is szúrkolok nektek, mindent bele az utsó' meccsen srácok.

Hajrá Szent Pál!

sz_tibi@freemail.hu

(Tibi-bá, 2010.11.22 20:13)

Sziasztok mindenki! Megelőzött egy kedves nyugdíjas levél író, szinte mindent leírt, amit szerettem volna. Régen volt egy olyan szlogen /testvériség-egyenlőség/ most a gólok tekintetében 2-2 be is jött /sajna: de! ami a sportszerűtlen edzői-játékos magatartást illeti, különösen a trágár beszédek, indulatok, tekintetében, ami egyrészt a játékvezetők hova tartozását illetően sértő szidalmak /anyázás stb. na itt már nem volt egyenlőség, szidalomra nem volt szidalom válasz, becsmérlésre nem volt válasz, de a kapott gólokra sem volt megfelelő válasz, győzhetünk volna de!??van még egy forduló ezt meg akarjátok nyerni?? mert én úgy megyek hogy győzni akartok, és had legyen hangos ujjongás a végén: hogy GYŐZTÜNK oké!!? Na mindent bele!!!

promontorstreet@freemail.hu

(helybeli özvegy nyugdíjas, 2010.11.22 17:28)

Nem vagyok a csapat szurkolója még csak szimpatizánsa sem vagyok csak itt lakom és igen sok meccset nézek látok, többek között a tiétekét is. Hát régen nem láttam ilyen bárdolatlan tapló csapatot, mint ez a Testvériség. A szurkolóik olyanok amilyenek, semmivel sem jobbak vagy rosszabbak, mint bárki másé. De ez egy alattomos csürhe. A játékvezetés tragikus volt de legalább következetesen tragikus. Ti meg bátortalanok vagytok, hagyjátok magatokat eltiporni látszik hogy jók vagytok de nem tudjátok ki hozni magatokból és ez baj! Több tudatosság és agresszivitás kellene a játékotokba külöbnen sosem léptek előre.